Egyház

Illés Sándor Plébános
Cím: 8296 Monostorapáti, Petőfi u. 60.
Telefon: +36/20/3594-272
E-mail: sanyipap@t-online.hu
www: osokhaza.hu
facebook: Ősök-Háza Monostorapáti Plébániatemplom

Szentmiséink rendje:
Vasárnap: 08:30 - Hegyesd, 10:00 - Monostorapáti, 11:00 - Taliándörögd, 12:30 - Vigántpetend, 13:30 - Kapolcs
Hétköznap: Kedd - Szombat: 19:00 - Monostorapáti (Esetenként maradhatnak ki napok!) Téli időszámítás idején a hétköznapi szentmisék 18:00-kor kezdődnek. A monostorapáti vasárnapi és hétköznapi szentmisék online hallgathatók! Ha a rendszer nem találja a fájlt, nincs adás (vagy megszakadt, ekkor indítsa újra a hallgatást)!

Monostorapáti Nepomuki Szent János plébániatemplom

A monostorapáti plébániatemplom a környék legnagyobb temploma, 1752-ben építtette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki abban a korban több templomot is építtetett az egyházmegye területén. Ezt a tervet Tapolcán szerette volna megvalósítani, de a tapolcaiak nem vállalták a munkákat (anyagok szállítása, stb.), az apátiak igen. Tornya 40 méter magas a saválló acél kereszttel együtt, egyes adatok szerint 100 évvel később építették, mint a templomot magát. A bejárat fölött az építtető püspök címere látható, ami formájában is a barokk építészet és művészet díszeit tükrözik. Az 1300-as évek elején kis fatemplom állt a helyén, ebből a korból származik a plébánia épülete is, melyet többször étépítettek. 1916-ban leégett a fazsindelyes templomtető, a templom egy évig tető nélkül volt. 1916-tól 1990-ig nagyobb javítás a templomon nem volt.

Az almádi bencés kolostor romjaiból származnak a templom alapkövei és a szenteltvíztartók.

Belépve a templomba a barokk művészeti irányzat első jellemzőjével találkozunk: a nagy térrel. A templom egyik érdekessége a három oldalon (hátul és oldalt) végigfutó karzat. A környéken ilyen nincs egyik templomban sem. A nagy teret erős és díszes oszlopok tagolják. A barokk építészetre jellemző még, hogy nemes, szép és drága anyagokat használtak. Márványt, értékes fákat, aranyat a díszítésekhez. Ahol kevesebb volt a pénz, ott a látványra törekedtek, festéssel helyettesítették. A párkányok az oszlopok tetején márványnak látszanak, de csak márvány utánzatú festés.

A szentély, ahol az istentiszteleti események történnek, nagyrészt felújított, látni, milyen volt új korában. 1784-ben festette a falképeket Bucher (ejtsd: buher) Xavér
Ferenc, aki Veszprém és Székesfehérvár vidékének templomfestője volt. Nem csak a falképeket, hanem az oltárképet is ő festette, ami Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Minden kép és forma egységet képez az oltárképpel. A két oldalfalon a szent életének eseményei festette meg, felettük a kulccsal Szent Péter, a karddal Szent Pál. Az oltárkép melletti falon Keresztelő Szent János és Szent János evangélista látható, felettük két püspök. Valamelyik Padányi Bíró Márton, nem tudni, melyik. A felső részben a falon angyalok láthatók, grisaille (ejtsd: grizáj) módon festve. Az egész oltárkép körüli rész légies, emelkedett, mintha a dicsőség egy pillanatát örökítené meg, mint egy három dimenziós pillanatfelvétel. Az oltárok, a szószék aranyozásai nagyon vékony, igazi aranylemez. Az összes arany súlya nem több, mint egy fél jegygyűrűé. Érdemes megfigyelni a díszes faragásokat, szobrokat is. Ha megnézzük az oldalképeket közelebbről (királynő gyónása), apró, szálkás festést látunk, ez a lüszter. Nagyon pici ecsettel festették.

A templomhajó festése 1864-ból való, már nem igazi barokk, hanem neobarokk (újbarokk), nem annyira igényes, mint a szentély. Ezt Gyivis János "képíró" festette. A tarka minták a kupolákban patronos festés, papír lapokat hajtogattak össze, kivágták cifrára, széthajtogatták, rátették a falra és arra festettek. A lyukakon átment a festék a falra. A kupolák közepén az Újszövetség néhány eseménye látható.


Összefoglalva:
ezen a templomon az építészetében , festészetében és berendezéseinek díszeiben megtalálhatók a barokk művészet legfontosabb jegyei:
Nagy tér, díszes oszlopok, berendezési tárgyak, légies, felemelő képvilág és térhatás.

Minden kor művészete a kor emberének lelkivilágát formázza meg, ezek szerint a barokk korban élő emberek mélyen hittek az Istenben, nyugalom és harmónia volt a lelkükben, szerették a szépet.

Felújításáról:
1990-ben kezdődött a templom felújítása teljes tetőcserével és külső festéssel, villanyszereléssel. 2 év leforgása alatt ez el is készült, utána a boltöv és egyéb repedések javítása következett. Elkészült a belső restaurálás is.

Hitélet:
A falu gyakorlatilag teljesen katolikus, vasárnapi szentmisére átlagban 250-300-an járnak. Hétköznapokon is vannak szentmisék, gyakorlatilag minden nap elhunytakról is megemlékezünk. Az általános iskola majdnem minden tanulója hittanra jár, hitoktatás az iskolában van. A karácsonyi ünnepkör liturgiájában (Bölcsőcske, karácsonyi misztériumjáték) a fél iskola aktívan részt vesz. Karácsonyi, húsvéti ünnepkörben a falu énekkara is aktív közreműködő. A plébániához Hegyesd falu is hozzá tartozik. A plébános még másik két plébániát is ellát, összesen öt falut. (A Művészetek Völgye falvait és Hegyesdet.) Egyházi középiskolában öt fiú tanul. A falu temetőkápolnája a régi ravatalozó épület átalakításával készült, felszentelésre vár. Templombúcsú: május 16, illetve az azt követő vasárnap. Nagyböjtben lelkigyakorlatok vannak, feltámadási és Úrnapi körmenet a hagyományok szerinti.
Az egyházközségi képviselőtestület a tiszteletbeli tagokkal együtt több, mint 40 fő. Évente 30 keresztelő van átlagban, nagyjából ennyien is halnak meg, az esküvők száma átlagosan 5-6.

Almásvölgy (?) Almád és Apáti ismert apátjai és plébánosai

Almádi apátok

1. Pál 1327-1335
2. Henrik 1335-
3. István 1419-
4. Pál 1442-
5. Sigfrid 1323-

Apáti plébánosok

1. Miklós 1333-1335
2. János 1336-
3. András 1340-

A hódoltság után. A deneutrális területen.

1. Erdős István 1633
2. Mikulik János 1691-1713
3. P. Monachus OFM 1713
4. Nagy András 1713-1727
5. Szita György 1727-1734
6. Modor György 1734
7. P. Tamás OFM 1734
8. P. Ambrus OFM 1734
9. Vásárhelyi András 1734
10. P. Lukács OFM 1734
11. P. Donat OFM 1734
12. P. Peregrin OFM 1743
13. P. István 1743
14. P. Bernardin 1744-
15. P. László 1748-1750
16. Horváth György 1752-
17. P. Marcel OFM 1752
18. P. Sándor 1752
19. Balassa István 1752
20. P. Volfgang 1752
21. P. Kasszián 1752
22. P. Ágoston 1753
23. P. István OFM 1753
24. P. Jeromos OFM 1753
25. Pata István 1754
26. P. Szaniszló 1754
27. Ladomerszky János 1754
28. Liceneátusi tag 1755
29. P. Krizogon 1755
30. P. István 1755
31. P. Szerafin 1755
32. N. N. Adm; Rev. D. 1755
33. P. Jácint 1755
34. Bíró István 1755
35. P. Vitus 1755
36. P. Miskovay 1757
37. Káldy Péter 1757-1760
38. Palkovics Mátyás 1760-1762

Apáti önálló élete

1. Horváth István 1762-1778
P. Konrád
P. András
Szili János
P. Ruppert
P. József
Kelemen János admin. (kisegítők 1769.ig.)
2. Bercsényi Márton 1778-1782
P. Lajos OFM kisegítő 1782
3. Kelemen János 1782-1809
Sirkai János kisegítő 1808
4. Horváth Ádám 1809-1810
5. Mitrovics László 1810-1811
P. Osvald OFM kisegítő 1811
6. Simon Ferenc 1811-1836
7. Ferber Ferenc 1848-1874
8. Bakacs Imre 1875-1905
9. Horváth János 1905-1915
Hegedüs Ferenc admin. 1908
10. Zágor Pál 1918-1933
11. Novák Béla 1933-1949
12. Fábos Pál 1949-1955
13. Ther József 1955-1967
14. Mikler Jenő 1967-1979
15. Angyal Vendel 1979-1987
16. Horváth Imre P. Albin 1987-1989
17. Illés Sándor 1989-

(P. Horváth Imre Albin OFM kigyűjtése)