Települési értéktár bizottság szabályzata
Települési értéktár bizottság tagjai
Gulyás Erzsébet elnök
Bati Edit
Stiglicz Rita
Soós Gyula
Varga János
jegyzőkönyv a 2016. 02.22-én megtartott bizottsági ülésről
Települési értékek
- Zöldágjárás Monostorapátiban
A természet tavaszi megújulásának és Krisztus feltámadásának jegyében Monostorapátiban felelevenítik, s erősítik a korábban elhagyott zöldágjárás hagyományát. A helyi általános iskola néptáncos gyermekei Németh Eszter segítségével ismét felélesztették a húsvét vasárnaphoz és más tavaszi vasárnapokhoz (legfőképp Pünkösdhöz) kapcsolódó énekes, kapuzós játékot, a zöldágjárást. A tavaszt, a természet megújulását jelképező eseményen lányok és fiúk egyaránt részt vesznek.
Régen ez egy remek alkalom volt arra, hogy a fiatal lányok megmutathassák magukat illetve hallassák énekhangjukat a falu minden tagja előtt. A kapukat általában a legidősebb leányok kiváltsága volt tartani, ki is kellett ezt érdemelniük. Manapság az apáti gyerekek a falu határából indulnak végig a főutcán, és kisebb utcákban is hírül viszik a falu népének, a kíváncsiskodó helybelieknek, a menetet kísérő szülőknek, hogy az örök körforgás idén sem marad el. Kaput tartva, azon átbújva, énekelve érnek el a templomig, ahol rövid, környékbeli párválasztó játékokból összeállított tánc-, illetve játékfűzést láthatunk. Ezt a zöld ágak oltár elé vitele követi, ahol az atya megáldja a virágzó ágakat, melyek nemcsak egy néphagyomány eszközei, hanem az új élet, a feltámadás szimbólumai is. A zöldágjárás szép példája, hogy hogyan kapcsolódhat össze a világi és az egyházi szál a népszokásainkban.
- Szüreti felvonulás Monostorapátiban
Monostorapáti területén írásos dokumentumokkal bizonyítotton már több száz évvel ezelőtt is termesztettek szőlőt és készítették a máig kedvelt nedűt, a bort. Nem csoda, hogy a településen úgy, mint a térségben több helyen is eme értékes ital és gyümölcs köré különböző társas eseményeket szereztek. A mezőgazdasággal foglalkozó, mezőgazdasági munkákat végző lakosok körében gyakoriak voltak a betakarítási munkálatok végén tartott zenés táncos mulatságok is.
A szüreti munkák lezárása végén került sor a szüreti felvonulásra. A felvonulás kisebb megszakításokkal, modern technika felhasználásával a mai napig fennmaradt. A falusiak által őrzött, közkedvelt esemény alatt s felvonulók végig járják a települést és sok utcában a nézőközönségnek tánccal, énekszóval kedveskednek.
A felvonuláson régebben lovas kocsikkal és gyalogmenettel, ma már traktorokkal, platós autókkal közlekedve vesznek részt. A menet elején mindig a szüreti harangot viszik a fiatalok, utánuk a legdíszesebb hintóban, lovas szekéren ül a bíró és a bíróné. Régen a bíró és a bíróné volt a falu előkelősége. Az ő kiváltságuk volt megnyitni a szüreti felvonulást. A sort a kisbíró követi. A településen az 1970-80-as évekig kisbíró dobolt ki. Utcáról utcára járta a falut és dobbal hívta fel az emberek figyelmét a fontos közlendőkre, ezért a szüreti felvonulás alkalmával vagy ő, vagy más által a falu lakóiról megírt humoros rigmusokat tett közzé. Ma már csak szőlővel, borral kapcsolatos rigmusokat olvas fel. Őt követi a szüreti menyasszony és a vőlegény kocsija, valamint a falu civil szervezetei, az iskolás gyerekek, az énekkar és a gyalogos, maskarába felöltözött bolondozni vágyó fiatalok. A szüreti mulatságot korábban és ma is a szüreti bál zárja.
- „Nyírmeggy” dűlőút
Az út a monostorapáti szőlőhegy oldal fennsíkján húzódik északkelet-délnyugati irányban az erdő szélétől egészen a Kaszás-domb alján lévő útelágazóig kb. 1,5 km-es hosszúságban. Az egykori út elején az un. Piros-kereszt, a végén az un. Ügyvéd-kereszt (valószínűleg a Kaszás-pince egykori tulajdonosáról, dr Kaszás Sándorról kapta a nevét, ahogy a domb is.) áll. Az út két partján jelenleg is a művelt szőlőbirtokok találhatóak. Tulajdonképpen az Elő-hegyet köti össze az Öregheggyel. A község legrégebbi ismert „utcaneve”, amely bizonyítottan már 1328 előtt használatban volt. Fennmaradt oklevelekből tudjuk, hogy még 1328 előtt egy bizonyos Mátyás apátsági jobbágy saját lelke üdvösségéért a monostorra hagyományozta nyír meggyi (korabeli írásmóddal: Nyrmeg) szőlőjét. 1328-ban bukkan fel ismét a név, amikor is a Pál apát átengedi az említett szőlőt művelésre Kelemen fia János jobbágynak. A következő említés egy peres ügy kapcsán 1340-ből való.
- Calligaro-kutak
Már többen és többször találkozunk a Tapolcai-medencében és a Balaton-felvidéken olyan kutakkal, amelyek egy-egy oldalán egy-egy motívum szerepel. A liba, a korsó és a váza virággal. A kút egyik oldalán a –Kalligáró A. cementgyára Tapolca- felirat található.
Angelo Calligaro 1862ben született Ausztria egyik tartományában, Dél-Tirolban, az olasz kisvárosban, Cavarso Miovoban. Kőfaragólegényként vándorútra kelt, hogy tudását gyarapítsa, tapasztalatokat szerezzen és szerencsét próbáljon. Hazánkba jött, először Nagykanizsán töltött tizenhárom évet, majd önállósította magát és választott városában, Tapolcán cement és műkőgyárat alapított 1907-ben. Ez az üzem a város régi temetőjének vasútállomás felőli nyugati végében állott és működött.
Nevét eleinte az eredeti írásmód szerint C-vel (Calligaro) majd később magyarosabb formában, K-val írta (Kalligáró). A magyar nyelvet még élete alkonyán is nagy akcentussal beszélő olasz úr közéleti személyiség, népszerű embere volt az akkori Tapolcának, hosszú időn át tagja az Ipartelepülésnek. Egyébként nem ő volt az egyetlen olasz a városban akkortájt. A tapolcai régi temetőben nyugszik. Leszármazottairól nem tud az utókor.
- Novák Béla esperes síremléke
A monostorapáti temetőben található a 484. hrsz. alatt. Keletkezés időpontja: 1950. Novák Béla a település volt esperes plébánosának sírhelye. A sír meglehetősen egyedi. Előtérben a fájdalmas Szűzanya, míg háttérben a kereszten egy Krisztus fej található, jobb és baloldalon pedig a két tábla. A síremlék közadakozásból épült Fábos Pál plébános működése alatt.
Állíttatták: Szerető hívei és testvérei
Novák Béla: 1899-1949
Novák Béla 1933-1949-ig volt Monostorapátiban esperes.
- Mikler Jenő plébános sírja
Mikler Jenő:
1933-ban Csehimindszenten született.
1958. június 15-én szentelték pappá.
1967-től Monostorapáti plébánosa.
1971-től kerületi esperes.
Ittléte alatt a templomtető felújítása, a plébánia épületének állagmegóvása történt. 1979. szeptember 9-én halt meg Monostorapátiban, síremléke a monostorapáti temetőben található, amelyet testvére, Mikler Margit állíttatott.
- Scheller kripta
Monostorapáti temetőben található, itt nyugszanak a Scheller család tagjai:
Scheller Károly: 51 évesen 1911 augusztus 20-án meghalt
Scheller József: 1824-1897
Felesége: Frém Klára 1830-1897
Rifler Rozália: 1789-1849
Ifj. Scheller József: 1855-1890
Ifj, Scheller József: 1899-1918
Scheller Zsigmond: 1867-1936
A síremléket 1921 körül készíttette a család. A 484. hrsz. alatt található. A gránit alapanyagú obeliszk a keszthelyi Virág S. munkája. Az 1800-as évektől temették ide a család elhunyt hozzátartozóit. A temető területet a Scheller család adományozta az egyházközségnek.
- “56-os emlékmű
Monostorapáti, Petőfi u. 123. szám alatt található, az Önkormányzat parkjában. Gépi fűrészelés nyomait viselő gránittömbből alakította ki a művész a kompozíciót. A csiszolt felszínen az 56-os zászló mintájára Magyarország térképének közepe lyukas.
Készítette: Raffay Béla szobrászművész Salföld, 2008.
A gránittömb Siklósról érkezett.
- Szuper Irma kopjafája
2015. május 25-én Dénes Gyuláné, született Szuper Irma tanító nő születésének 100. évfordulójának alkalmából ünnepélyes keretek között került sor a kopjafaavatásra. A kopjafa a falumúzeum előtt áll. Az ünnepélyes avatáson megjelent Dénes Imre, Dénes Gyuláné fia és családja.
- Gyuricza-kereszt
A szőlőhegyben megtalálható feszülethez hasonlóan a korpusz befogadói itt is fedettek. A keresztet a többihez hasonlóan, ezt is felújították és az 1980-as években újraszentelték.
Nevét a mellette található pince tulajdonosának vezetéknevéből kapta. A monostorapáti szőlőhegyen három ilyen formájú kereszt található. A keresztet az önkormányzat 2017-ben felújította és Illés Sándor plébános megáldotta Szent Donát ünnepén.
- Monostorapáti öreghegyi kereszt
1400-as helyrajzi szám mellett található, a monostorapáti öreghegyen. 1944-ben Kajdi Imréék által felújítva, majd 1983-ban ismét renoválták és újraszentelték. A keresztet az önkormányzat 2017-ben felújította és Illés Sándor plébános megáldotta Szent Donát ünnepén.
- Alsó iskola
1892-ben épült a két tantermes iskola a falu kezdeményezésére. Az épületet a Tapolcai Építőipari KTSZ. tervezte és építette. Családonként 1m3 követ szállítottak a fogatosok. 1956-ban átalakítottak: négy tanterem, egy szertár, igazgatói és vezetői szoba került kialakításra cserépkályha fűtéssel.1989-ben vegyestüzeléssel központi fűtés lett kialakítva. Érdekes kialakítású, a diadalívre hasonlító bejárat. Az ajtó felett az építés idejét, mellette az iskola névadójának táblája található.
- Felső iskola
1970 január 31-én délután kettőkor avatták fel, amelyben négy tanterem, egy úttörőszoba, egy nevelői, egy igazgatói, szertár, zsibongó, két mosdó kapott helyet. 2005-ben az épületet felújítják és informatikai labor kialakítására kerül sor.2008-ban az iskola összevonásával, tetőtér építéssel bővítették az épületet, ahol két osztály, egy csoportszoba, két szertár és egy vizes blokk lett kialakítva.
- A Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetének irodája
A parasztbarokk stílusú épületet az 1760-as években Felner Jakab tervei alapján Padányi Bíró Márton építtette. Az épületen több stílusjegyet is felfedezhetünk: színes homlokzat, kör és ovális ablakok, vakolatsávozás, vakolatból kialakított pilaszterek. Az épület „L”-alakban épült, utcafronton, alápincézve. Az udvari fronton a valamikori istálló helyén vadászterem található, benne az eredeti fagerendákkal. Az épületben 1882-től folyik üzemterv szerinti erőgazdálkodás. Jelenleg a Balatonfüredi erdészet látja el az erdészeti központi szerepet, az épületben erdőgondnokság működik.
- Húsvéti locsolkodás hagyománya Monostorapátiban
A településen a régebbi időkben a víz a megújulás és a megtisztulás jelképe volt. Ez az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Húsvét hétfőn már az Istentisztelet után a legények faluszerte járták a lányos házakat. A lányokat kivitték az udvarra és ott egy-egy rövid versike után rendszerint egy vödör vízzel meglocsolták őket. Igen nagy szégyennek számított, ha egy lány kimaradt a locsolásból. A meglocsolt lányok a fiúkat egy hímes tojással és a gomblyukba tűzött virággal jutalmazták meg. Ebben az időben a lányok nagy örömmel látták a háznál kiszemeltjüket, mivel ez a hagyomány nagyban meghatározta a párválasztást. Annak a fiúnak, akinek az adott lány tetszetős volt és elment meglocsolni, nagy esélye volt arra, hogy az udvarlás eredményes lesz, és a lány őt választja. Falunkban a locsolkodás hagyománya a fiatalabb fiúkra hárul, akik kölnivel járják a lányos házakat. A lányok rendszerint egy-egy hímes vagy csoki tojással, és süteménnyel jutalmazzák az őket köszöntő fiatalokat. Ámbár az idősebb férfiak sem maradhatnak ki a jóból. A Monostorapáti Énekkar férfi tagjai rendszeresen, 1998-óta járják az énekkaros hölgyek, illetve lányok házait. Régebben lovas kocsival járták a falut és minden házhoz énekszóval érkeztek, a házaknál minden férfi egyesével, kis locsoló versel köszöntötte az adott hölgyet.
- A Monostorapáti „asszonyfarsang”
Az asszonyfarsang évszázadok óta élő hagyomány községünkben. Lényege röviden, hogy a húshagyókedd előtti hétfő délután az asszonyok felmennek egy előre megbeszélt helyszínre, amely nem más, mint valamelyikük családjának a szőlőbirtokán levő pince. Ételeket, süteményt visznek, bor van a helyszínen, és ott vidám beszélgetés, nótázás mellett késő éjszakáig eltöltik az időt, gyakran táncra is perdülnek. Erről az eseményről a férfiak szigorúan ki vannak tiltva.
- A monostorapáti Nepomuki Szent János nevére benedikált római katolikus templom
A monostorapáti r.k. plébániatemplom a környék legnagyobb, a község egyetlen temploma. 1752 és 1759 között építtette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki abban a korban több templomot is emeltetett az egyházmegye területén. A faluban máig élő, egyébként tényeken nyugvó anekdota, hogy a püspök a tervet Tapolcán szerette volna megvalósítani, de a tapolcaiak nem adtak fundust (a telek és az építkezéshez szükséges terhek összessége), az apátiak viszont igen, Tornya a templomnál csaknem 100 évvel később, az 1850-es években épült; a saválló acélszerkezettel együtt 40 méter magas. A saválló kereszt 1990. október 16-án került a toronysisakra. Az eredeti vaskereszt a veszprémi várban a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben tekinthető meg.
A főbejárat fölötti párkány alatt helyezkedik el az építtető püspök címere, amely formájában is a barokk építészet és művészet díszeit tükrözi.
- Az egykori almádi bencés apátság maradványai
XII. században épült, az első magánalapítású monostorok egyike, Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére benedikálva. Alapítója az Atyusz nemzetség. Az egykori Almád falu (később mezőváros) határában épült. Fennállása alatt egy ideig hiteles helyként működött, a térség életében jelentős szerepet játszott. A XVI. század folyamán szerzetesei elhagyták, az épületpusztulásnak indult. A falak kőanyagának egy részét a vázsonyi vár megerősítéséhez használták fel. A kváderek egy részét a jelenleg is álló római katolikus templom lábazatába építették be. Ugyanitt található a monostor szenteltvíztartója is.
- Bölcsőcske
A bölcsőcskét a monostorapáti katolikus templom 12. plébánosa, Fábos Pál (1949-1955) „hozta be” Monostorapátiba, amely azóta részese lett a település életének, hagyománnyá vált.
Az egyházi énekes játék nevét onnan kapta, hogy a kis Jézust egy bölcsőben, szalmaágyon fekve hordozzák végig a falun.
Monostorapátin 1949-ben indultak el az első csoportok és vitték Jézus születésének örömhírét házról házra. Kezdetben az akkori fiatalok öltöztek be, s járták végig a települést, minden házba bekopogva és bebocsátást kérve. A későbbi időkben már felnőtt csoportok is bekapcsolódtak és külön csapatokban járták a falu utcáit. Ma már óvodás, általános- és középiskolás valamint főiskolás fiatalok a szereplői a játéknak. A Bölcsőcske betanítása már az óvodában elkezdődik és az általános iskolában folytatódik. December 24-e délutánján indulnak el a csoportok, akik előre felosztják egymás között ki melyik utcába fog menni. Régen csak késő délután indultak és az éjféli misére fejezték be a Bölcsőcskét. Pár éve a legkisebb csoportokat a felnőtt is kíséri. Bölcsőcskés csoportok útközben énekelnek, igy jelzik érkezésüket egy-egy házhoz. Eredetileg hatan alkottak egy csoportot (Mária, József, két angyal, két pásztor). A bölcsőcske-játékban a Mária mindig fehér ruhában, kék fátyolban és arany glóriában van. Az angyaloknak világos színű ruhából készül az öltözékük, ezüst fejdíszük van és csengőt visznek magukkal. A Józsefnek bekecse, piros átalvetője, nagy botja, szakálla és kucsmája van. A pásztoroknak szintén van bekecsük, kucsmájuk, szakálluk és láncos botjuk. Miután végeztek az énekléssel, sok helyen megvendégelik őket. A kicsik kapnak csokit, narancsot stb. a pénzadományokat mindig a templom javára gyűjtik a fiatalok, s ez minden évben nagy segítséget jelent az egyházközségnek. Egy angyal a végén egy jókívánságokkal teleírt kártyát is átadnak a ház lakóinak.
- Emlékmű a római katolikus templom előtt
Közös összefogással az I-II. világháború áldozatainak emlékére 1989-ben emlékműavatásra került sor. A turulmadarat Matos Sándor szobrászművész készítette. Minden évben május utolsó vasárnapján a Hősök Napján helyi szervezetek, hozzátartozók elhelyezik a megemlékezés virágait az emlékműnél. Az emlékműavatásra 1989. május 29-én került sor.
Hősi halottjaink 1914-1918
Balázs János Nagy Lajos
Belics Sándor Nagy Sándor
Bertalan János Pergel József
Bodó Máté id. Pintér József
Bognár István ifj. Pintér József
Fritz János Ravasz István
Für József Renner József
Geipl Antal Szabó Ferenc
Győri Ferenc Szabó Imre
Győri István Szabó Károly
Horváth Ferenc Szabó P. József
Horváth István Szakonyi Ferenc
Horváth Károly Szivler József
Iffsits József Szuper Imre
Kajdi József Takács István
Kiss Imre Török A. András
Komló Károly Török Cs. Ferenc
Kövesi Károly Török F. Lajos
Majos Dávid Török K. Imre
Máté József Török L. Károly
Merse Károly Török N. Ambrus
Muzsi Ferenc Ughy Imre
Nagy Antal Vajai Gyula
Nagy Ferenc Varga Ferenc
Nagy József Varga Gyula
1939-1945
Asbolt István Mersics István
Barna László Muzsi János
Barna Mórné Novák Károly
Bati József Pusztai Ferenc
Bokor Lajos Rengert János
Czimondor Lajos Sári Ferenc
Csordás Gábor Sumacher János
Dálnoki István Löffler Árpád
Erdődy Zoltán Stiglicz József
Fekete Imre Sulcz Jenő
Fekete Jánosné Szabó József
Gyarmati József Szabó Pál
Gyenge István Szilárd Pál
Gyenge József Szőrös István
Gyenge Károly Szőrös József
Győri Jenő Szőrös Lajos
Győri József Szőrös Vendel
Heinz Ferenc Takács Imre
Hoffner József Takács Sz. János
Horváth István Tóth Ferenc
Horváth József Tóth József
Kajdi István Török Cs. Jenő
Kiss Imre Török Gy. Imre
Kondor Ferenc Török Gy. István
Kovács Antal Török Gy. János
Kozma József Török L Gábor
Máté Gyula Töröl S. István
Merse István Varga József
Merse János
- A Szentháromság-szobor
Helyszíne a r.k. templom kertje. Homokkőből készült szobor. Állíttatta Gyenge Imre és hitvese Kiss Julianna 1923-ban. A teljes Szentháromságot Isten dicsőségére és a keresztény lelkek épülésére emelték.
- Tízparancsolat tábla
Bánhegyi István állíttatta édesanyja, Bánhegyi Istvánné monostorapáti lakos tiszteletére. A követ az uzsai kőbányából kapták ajándékba, és Gelencsér Ferenc diszeli sírköves készítette. Kóczián Tibor 1 m3 betont adott ajándékba, az alapokat pedig Illés Attila monostorapáti lakos ásta ki. 2011 június 12-én Nagy Károly kanonok áldotta meg szentmise keretében.
- Emlékoszlop a volt Almád monostorának romjai mellett
Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület és annak vezetője Kovacsics József professzor úr kezdeményezésére 2005-ben felavatott emlékmű, obeliszk, mely az egykori apátság területéhez tartozott mára megszűnt falvaknak és az itt élő embereknek állít emléket.
- Hősök könyve
Díszkiadvány, melyet Monostorapáti község a világháborús halottjai emlékére 1997-ben alapított.
A még élő rokonok, hozzátartozók visszaemlékezése alapján kerültek kitöltésre a bejegyzések. A fényképeket is a hozzátartozók adományozták a könyvbe.
- Vén Platánfa
Megtalálható: Monostorapáti, Petőfi utca 22.
1765-ben Mária Terézia királynő ekkor meghalt férje, Lotharingiai Ferenc és a királynő kormányzó társául emelt elsőszülött fia, II. József tiszteletére három platánfát ültetett Monostorapáti lakossága az akkori postakocsi megálló, a mai Platán vendéglő elé. Az egyik fa még ma is él.
- Emléktábla/ Iskola u. Arany János Általános Iskola falán
Felirata: Arany János 1817-1882. „Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, / Ember lenni mindég, minden körülményben”
Anyaga: fehér márvány
1992-ben, az iskola alapításának 100. évfordulóján lett felavatva.
A szöveges összefoglalót 2019. nyarán készítette Farkas Eszter és Gulyás Jázmin.